Balatoncsicsó község belterülete 23,1397 hektár és ha leképezzük az 1920. június 4-i trianoni döntést, akkor településünkből 6,6 hektár maradna.

Más országhoz tartozna, nevezzük „SZ”-nek a Domb utca a Liliom utca páratlan oldala, a Fő utca alsó része, „U” országhoz a Fűzfa-Rozmaring utca,  „R” országhoz a Gyöngyvirág utca és a Temető.

SZ-H ország része lenne a Fő utca páros alsó fele, a nyugati belső kertek túlnyomó része.

„A” országba mehetnénk a Fő utca felső részénél és a Cigányszer belterületi részénél.

A szétcsatolt helyekre csak engedéllyel és bizonyos időközönként lehetne bejutni, hisz néhány ország kerítéssel védené megszerzett területeit.

A fenti csonkítás ijesztő és embertelen, természetesen a fantázia szüleménye, a nagyhatalmak ezelőtt 100 éve mégis megvalósították.

Igaztalanul büntettek egy olyan nemzetet, kinek döntési helyzete korlátozott volt, hisz az OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA  része volt.

A tragédia után 100 évvel a magyar emberek és a világ más népeinek egy része úgy emlékezik, hogy a kirobbantott I. világháborút a magyarok idézték elő.

1914-ben a háború kitörése előtt két meghatározó politikus volt, akik ellenezték a háború megindítását, egyikük Gróf Tisza István magyar miniszterelnök.

A kerek évforduló alkalmat adna, hogy a nagyhatalmak vezetői és a döntés haszonélvezői elismerjék a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak áldozata, nem pedig okozója és nem elkövetője.

Erre úgy tűnik kevesen szánják el magukat.

Így nem marad más, – mint a döntés igazságtalanságának kárvallottjait képviselők nevében – emlékezzünk és csatlakozzunk 2020. június 4-én a csicsói római katolikus templom harangszójával a magyarságért határainkon innen és túl!

2020. június 3.

Schumacher József
Balatoncsicsó polgármester